Tizenhat évesen
Irány csak a szél ellen,
Akárhogyan, csak messzire érjen,
Kimegy a reptérre,
Ennél többre nincs pénze,
Itt nézni lehet a gépeket ingyen.
Boldog, mint rég volt,
Közel jön az égbolt,
Lesi a messzeség határát.
Ezüst titok bontja szárnyát.
Minden érkezőt valaki vár,
Köztük ő is fönn a teraszon áll,
Várni jött az ismeretlent.
Várja, ami nincs még.
Tizenhat évesen
Karnyújtás a végtelen,
Úgy tűnik, még elérhető.
Tizenhat évesen,
Fél lábbal az életben
Szívében még bolond erő.
Övé az égbolt,
Leráz minden béklyót,
Lesi az egek ködhatárát,
Hol a jövő bontja szárnyát.
Minden érkezőt valaki vár,
Köztük ő is fönn a teraszon áll,
Várni jött az ismeretlent.
Várja, ami nincs még.
Övé az égbolt,
Boldog, mint rég volt,
Lesi a jelen ködhatárát.
Boldog, mint rég volt,
Közel jön az égbolt,
Hol a jövő bontja szárnyát.
Eső mossa a leszállópályát…
Eső mossa a leszállópályát…
Omega: Tizenhat évesen
Irány csak a szél ellen,
Akárhogyan, csak messzire érjen,
Kimegy a reptérre,
Ennél többre nincs pénze,
Itt nézni lehet a gépeket ingyen.
Boldog, mint rég volt,
Közel jön az égbolt,
Lesi a messzeség határát.
Ezüst titok bontja szárnyát.
Minden érkezőt valaki vár,
Köztük ő is fönn a teraszon áll,
Várni jött az ismeretlent.
Várja, ami nincs még.
Tizenhat évesen
Karnyújtás a végtelen,
Úgy tűnik, még elérhető.
Tizenhat évesen,
Fél lábbal az életben
Szívében még bolond erő.
Övé az égbolt,
Leráz minden béklyót,
Lesi az egek ködhatárát,
Hol a jövő bontja szárnyát.
Minden érkezőt valaki vár,
Köztük ő is fönn a teraszon áll,
Várni jött az ismeretlent.
Várja, ami nincs még.
Övé az égbolt,
Boldog, mint rég volt,
Lesi a jelen ködhatárát.
Boldog, mint rég volt,
Közel jön az égbolt,
Hol a jövő bontja szárnyát.
Eső mossa a leszállópályát…
Eső mossa a leszállópályát…
Omega: Tizenhat évesen
